Voltatok már úgy egy könyvvel, hogy nem akartátok, hogy vége legyen és mindig félretettétek, lassan olvastátok, hogy nehogy vége legyen. Hát én a Minimalisták, minden ami igazán fontos című könyvvel így jártam.Még nem találkoztam olyan 2 szerzős könyvvel, ami úgy íródott volna meg, hogy az egyikük gondolatait, "közbeszólásait", csak a könyv végére lapozva ismerhetjük meg. Ha zavarna mindet olvasás közben a folytonos hátralapozgatás a számozott közbeszólásokat keresve, akkor egyben is elolvashatjuk. Személy szerint 2 könyvjelzővel láttam neki az olvasásnak.
A könyvben megismerhetjük a 2 író életútját, hogy miért is választották az egyszerűbb életet. Betekintést engednek az "amerikai álomba", valamint a kizárólag fogyasztásra, - a sosem elég és mindig többet és többet akarunk filozófiára - épülő társadalommal is találkozhatunk.
A legfontosabb dolgok, amikre megtanított a könyv:
-Ne a tárgyak irányítsák az életed;
-Ne a "kincsek" megszerzésére pazarold az energiádat;
-Fel kell ismerni, hogy mi a gyűjtögetésünk valódi oka;
-Saját kihívások teljesítése jó móka;
-Az együtt töltött idő felbecsülhetetlen;
A Rend a lelke mindennek-et mint egy tankönyvet olvastam el. Tehát folyamatosan tanultam és jegyzeteltem olvasás közben. Szeptemberben tervezem, hogy kipróbáljam élesben a szortírozás, lomtalanítás, KonMari féle módszerét. (Az eredményekről be fogok számolni.)
Több olyan dologgal is találkozhatsz olvasás közben, ami kiverheti azt a bizonyos biztosítékot pl: hogyan kell szerinte zoknit hajtogatni; beszél a házhoz stb. De ezek a dolgok engem abszolút nem zavartak.
A legfontosabb dolgok, amikre megtanított a könyv:
-Az emlékeink nem a tárgyainkban laknak;
-Egyes tárgyak még több tárgyat vonzanak;
-Olyan dolgok vegyenek körbe, amik boldoggá tesznek;
-Ne a tárolással, hanem a lomtalanítással kezdjük el;
-Komonó fogalma;
Remélem sikerül egy kis kedvet csinálnom a könyvek elolvasásához.
A.C.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése